Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Családon belüli erőszak

családon belüli erőszak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy expartner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat – testi, lelki, anyagi vagy jogi dominanciát – tud gyakorolni. A családon belüli erőszak kifejezés mellett használatos a párkapcsolati erőszak és gyermekbántalmazás elnevezések is. A családon belüli erőszak körébe sorolható az is, ha harmadik személy követi el család egy tagja ellen - csupán a családban betöltött szerepe mellett.

Az erőszakot a gyakorlatban tágan kell értelmezni: beletartozhat a lelki terroron túl szidalmazás, verekedés, súlyos testi sértés, életveszélyes fenyegetés stb.  A családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozik a partner-partner közti, az idősebb családtag bántalmazása és gyermekbántalmazás. A családforma lehet egyszülős család is. A családon belüli erőszak elkövetőit és a bántalmazás elszenvedőit a statisztikák főként a nemi és korcsoport szerinti megoszlás alapján vizsgálják.

A családon belüli erőszakról nincs egységes definíció, ám a jelenség ismertetőjegyei alapján egyértelműen meghatározható ez az erőszak-típus. A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban a családi vagy intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás vagy annak előkészülete vagy kísérlete a bántalmazó részéről. A különböző definíciók eltérő módon határozzák meg, hogy mikor beszélhetünk családon belüli erőszakról: hogy egyszeri bántalmazás már elegendő-e ennek megállapításához, vagy az erőszaknak többször kell előfordulnia, esetleg huzamosabb ideig.

A családon belüli erőszak formái

A családon belüli erőszak számtalan módon megvalósulhat, leggyakrabban fizikai-, szexuális-, érzelmi-, lelki-erőszakként, a bántalmazott személy pénzügyi-, baráti-, családi-kapcsolatának korlátozásaként jelentkezhet. A különböző erőszak-formákat, uralmi-formákat az erőszakos magatartások módszere (fizikai-, lelki-, szexuális erőszak), gyakorisága (rendszeres, eseti) és nagysága (tettleges becsületsértéskönnyű testi sértés vagy akár emberölés) alapján lehet elhatárolni. Az erőszak széles skálán mozoghat kezdve a nem személyre irányuló erőszak-formáktól (tárgyak összetörése, rugdosása, háziállatok kínzása) egészen a legsúlyosabb fizikai sértésekig (erőszakos közösülés, emberölés).

  1. Lelki-érzelmi erőszak-cselekmények

Magába foglalhatja a különböző fenyegetéseket (verés kilátásba helyezése, emberöléssel vagy például gyermek életének kioltásával kapcsolatos fenyegetések), zsarolást, függő viszony kialakítását (munka lehetőség korlátozása, baráti-családi kapcsolatok megszakításának kierőszakolása), ellenőrzést az elnyomott személy felett, információk eltitkolását. Gyakori, hogy a bántalmazó a saját erőszakos cselekményét a partner-családtag állapotával, magatartásával magyarázza, felelősséget ébreszt a bántalmazottban - az áldozat is tehet a saját bántalmazásáról. Az elszigetelés az egyik alapcselekménye a bántalmazónak: megpróbálja elérni, hogy a bántalmazott ne találkozzon vagy korlátozza kapcsolattartását a családtagjaival, barátaival, kollégáival; ne forduljon a hatóságokhoz, ha bántalmazás történik.

A lelki terrorhoz tartozik a partner-családtag vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének manipulálása, a vallási élet korlátozása vagy nevetségessé tétele, valamely világnézetre-vallásra kényszerítése is.

 

  1. Gazdasági elnyomás

A bántalmazó nemcsak érzelmileg, hanem pénzügyileg is igyekszik függőségbe hozni az áldozatot: az önálló megélhetést mint lehetőséget megszünteti, ellenőrzést gyakorol a bántalmazott pénze és vagyontárgya fölött. Az elnyomott személynek "engedélyt" kell kérnie még a saját vagyonával való rendelkezéséhez is (koldulnia kell a bántalmazójától).

  1. Verbális erőszak-cselekmények

A bántalmazott kinevetése, kigúnyolása, nevetségessé tételétől rövid út vezet a mindennapi, állandó verbális támadásokig, folytonos káromkodásig, az áldozat szidalmazásáig, megszégyenítéséig, emberi méltóságának eltiprásáig. A gyűlölettel teli beszéd, ordibálás, kiabálás továbbá a non-verbális fenyegetések (támadó mimika, agresszív gesztusok, félelemkeltő testhelyzetek) mind előfordulhatnak a családon belüli erőszak esetkörében.

  1. Fizikai - tényleges - erőszak-cselekmények

A testre ható bármely külső ráhatás - akár érintés is beletartozhat ebbe a kategóriába, ez az erőszak-típus a legnagyobb fájdalmat okozó, legsúlyosabb, mivel magát a személy fizikai létét-egészségét veszélyezteti. A többi erőszak-cselekményhez képest kisebb számban fordul elő, ám hatása, intenzitása jóval nagyobb a fentieknél. A testi sértéstől az áldozat gyakran sérülést szenved, előfordul, hogy súlyos egészségromlás vagy súlyos testi sértés is bekövetkezik, és nem ritka az emberölés vagy életveszélyt okozó testi sértés sem. Az esetek nagy részében eszköz nélküli a cselekmény (ütés, rúgás, hajkitépés, megtaposás, pofonozás), de előfordul, hogy a bántalmazó fegyvert használ (leggyakrabban késrevolver, bot, szerszámok a sérülést okozó eszközök).

  1. Szexuális erőszak-cselekménye

szexuális erőszak a fizikai erőszak egyik részterülete, ám a leggyakrabban külön tárgyalja őket a szakirodalom. A szexuális erőszak három nagy összetevőre osztható fel:

  • 1. Erőszak, fenyegetés használata ahhoz, hogy a partnert-családtagot szexuális aktusra kényszerítse,
  • 2. Szexuális aktusra kényszerítés alanya szerint: lehet cselekvőképes de lehet az alany olyan személy is, aki természettől fogva szexuális viszony létesítésére képtelen (gyermek, kóros elmeállapotú), vagy védekezésre illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotban van - (drogok vagy alkohol hatása alatt áll, személyi szabadságában korlátozott, megkötözött stb.),
  • 3. Maga az erőszakos szexuális együttlét.

Az erőszak szexuális aktus mozgatórugója ritkábban maga a szexualitás és maga a vágy, a cél inkább a bántalmazó által a másik fél akaratának megtörése, korlátozása, az alacsonyabb-rendűség érzékeltetése, személyi tárgyként való kezelésének bizonyítása.

 

A bántalmazó személyiség jegyei

pszichológusok az alábbi lelki sajátosságokat állapították meg azoknál a személyeknél, akik gyakran bántalmazzák partnerüket, családtagjaikat:

  • Mások problémáira közömbösek
  • Korlátolt gondolkodásúak
  • Megvalósíthatatlan elvárásaik vannak
  • Beszédük durva, bántó
  • Bagatellizálják az erőszakot
  • Tárgyként kezelik embertársaikat
  • A hozzátartozói kapcsolat megvonással zsarolnak
  • Gyűlöletet keltenek áldozatukkal szemben
  • Hirtelen indulatkitöréseik vannak
  • Gyakran fenyegetnek erőszak alkalmazásával
  • Az állatokkal és a gyermekekkel szemben gyakran kegyetlenek
  • Hiperérzékenyek
  • Féltékenyek
  • Erőszakosak, durvák a szexben
  • Bűnelkövetésre hajlamosak
  • Áldozatként tüntetik fel magukat önigazolásként

Többen azt állítják, hogy mind az elkövetőt mind a szenvedő alanyt gyermekkorában olyan traumák érhették, amely egyfelől agresszív másfelől mazochista lelkialkatúvá formálhatták őket. Ha ilyen beállítottságú egyének alkotnak párt nagyon nehéz kivezető megoldást találni, a kapcsolatban résztvevők belátása híján pedig a kapcsolatból kilépni szinte lehetetlen.